Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
135.65 KB
2008-01-15 13:10:13
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
328
2269
Rövid leírás | Teljes leírás (15.71 KB)

A cikk a következő könyvből származik (263-265. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:


Lakosság száma: 944 fő
MIHALD
Belterület: 165 ha
MIHALD KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA
8825 Miháld, Fő u. 2. Telefon: (93) 367-001,367-007

Külterület: 1520 ha





A Művelődési Ház és a Könyvtár épülete
BASIC INFORMATION
• Accessibility: The village of Miháld lies
east of Nagykanizsa, in the valley of the
Dala stream. There is good regular bus
service to Miháld.
• Municipality address:
8825 Miháld, Fő u. 2.
Phone: (93) 367-001,367-007 Mayor: Mr. János Takács
• Population: 944
• Characteristics: The nme Miháld derives
írom ihat of archangel Sl. Mkhael, the pa
tron saint of the village. The area has been
inhabited since ancient limes. The first set-
tlers in the 9* century were Germans and
Slavs. Hungarians came in the 10* century.
The first record menttaning the village, the
toundation charter of the monastery in
Almádi, dates from 1121. The village was
destroyed by the Turks in 1532, to be re-
populated more than 150 years later. Mi
háld has been part of Zala county since
1950. The population is decreasing.
• Infrastructure:
Apartments with
water: 98%
phone: 40%
Pavedroads: 100%
• Garbage collection: organized.
• Development plán to the year 2000:
The renovation of the public buildings
of the municipality.
• Economy: Agrkulture, once significant, has
bst its importance. The main emptayers in
the village are the local government, the
Balaton Fish Co. and the culture house.
• Unemployment: 100 persons.
• Institutions: A library, a kindergarten, a
primary school, a culture house and a
sports field.
• Sights: The mainstay of tourism is na-
ture. The nearby fishing laké, the vine-
yards and the forests in the vicinity of
Miháld attract lovers of nature. The
church is a historic monument.

Miháld község 1950. március 16-ától tartozik Zala megyéhez. Nagykanizsától keletre fekszik a Dola patak völgyében. Tengerszint feletti magassága 150-200 méter között van.
Történelem
A település neve Szent Mihály arkangyaltól származik, aki a falu védőszentje. A Mihály személynévhez -d képzőt adtak hozzá. Régóta lakott hely. Illírek, kelták éltek itt, 8-9 körül került a rómaiak kezére. Középkori avar település nyomaira bukkantak itt a régészek. Pribina-Kocel időszakából telepet találtak, Malom-dűlő ma a neve. A 9. század elejétől németek, közepétől szlávok telepedtek le. A 10. században magyarok is jöttek ide. A falu első írásos említése 1121-ből való az almádi monostor alapító oklevelében. A segösdi főesperességhez tartozott 1240-ben. A 11-12. században valószínű királyi birtok. 1317-es adat már önálló plébániáról is szól. Ezt erősíti meg az 1332-37-es pápai tizedjegyzék, ahol Mihad, de S. Michale a neve. 1363-1464 között a Kanizsai család birtoka a község. Az utolsó év-

ben Csapi András vette zálogba. 1461-től Szentgyörgyvár, másképpen Békavár tartozéka. 1535-től 1550-ig Nádasdy Tamás a földesura, bár az 1532-es török hadjárat megpecsételte Miháld sorsát. A törökdúlás előtt Vincéden egy szerzetes-ház állt itt, amelynek Mindszent volt a neve. 1534-ben már nem szerepel a 20 lakost meghaladó községek között. Az 1555-, 1556-, majd az 1566-os török hadjárat után Somogy megye oszmán uralom alá kerül. A hódoltság idején a pécsi vilajethez, illetve a mohácsi szandzsákhoz tartozott, ezen belül a segesdi nahijéhez. 1555-ben egy jobbágytelket írtak össze. Pestis is pusztította a lakosságot. 1566-ban a török elöl az erdőkbe és a szőlőkbe menekültek a lakosok, pedig ekkor 54 jobbágytelek volt itt. 1597-ben viszont teljesen üres Miháld. 1690-ben ért véget a török uralom. A megmaradt lakosság visszatelepült. Katolikus papjuk velük élt a török idők alatt, de a reformáció hatása miatt elhagyta Miháldot. Az első hiteles adat Miháldról 1696-ból való Kanizsa felszabadulása után. 1715-ben 11 a háztartások száma, három év múlva 13 jobbágyról tu-

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.



dunk, 1719-re 17-re nőtt a szám, de 1720-ban is csak 14 az adózó családok száma. 1726 és 1733 között Inkey család szerezte meg a területet. A 18. század elején a Muraközből horvát telepesek is jöttek. Ezt igazolják a délszláv dűlő- és családnevek is.
A 18. század elején a lakosok áttértek a protestáns vallásra, Iskolát is létesítettek, de ismeretes, hogy már 1723-ban üldözték őket. 1767-re már 5 egész, 26 féltelkes jobbágy élt itt. 15 a házas, 8 a hazátlan zsellérek száma. A további fejlődést mutatta az 1784-85-ös összeírás is. 70 házat, 91 családot, egy-egy papot, nemest és mesterembert regisztráltak. A lakosság létszáma 482 fő volt ekkor. A 18. század elején fatemp-lom volt a helységben egy haranglábbal és egy haranggal. 1760-ban kezdte építtetni Inkey Gáspár a mai templomot. Csak a fő-hajó készült el (a két oldalhajót 1835-ben szentelték). 1770-ben már volt katolikus iskolája. A tanító Beray György volt. A patró-nusaaz Inkey család.
1804-ben a földet kétnyomásos gazdálkodással művelték. Rozsot, kukoricát termeltek elsősorban, jelentős volt a szőlőművelés is. Viszonylag jelentős az állattenyésztés is. 1835-ben gróf Zichy Károly lett a földesúr.
1848-ban 2085 urasági és 2424 úrbéres katasztrálís hold föld került paraszti tulajdonba. Az 1848-as események lelkesítőleg hatottak az itt élőkre is. 1848. május 28-án 85 fő jelentkezett nemzetőrnek.
A szájhagyomány szerint az első iskola egy tanteremmel és tanítólakással jött létre. A ludimagister kántortanító volt. 1880-ra létesült egy kéttantermes iskola.
Az 1855-ben súlyos kolerajárvány pusztított, amely a falutól 52 halottat követelt.
A művelhető terület 3240 kh volt. Ebből 700-at a budapesti papnevelde birtokolt, 22 család dolgozott ezen a területen egy gazdatiszt irányításával. 1864-ben egy belga bank vette meg a birtokot a Zichy családtól. A terület egy másik része a palini Inkey Lászlóé és feleségéé lett 1906-ig. Tőlük Szájbély Gyula vásárolta meg az uradalmat. 1874-től 1949-ig működött a Miháldi Vegyes Ipartársulat, amely a helyi iparosságot fogta össze. 1932-ben fazekas céh működött a községben

A parasztoknak minimális lehetősége volt birtokvásárlásra. Nem csoda, hogy 1918 végén Berke József Latinca Sándorhoz írt levelet, földreformot sürgetett. Két malom és a papnevelde került a Tanácsköztársaság alatt államosításra. Ekkor Novak János képviselővel az élen rátámadtak a direktóriumra, de a karhatalom helyreállította a rendet.
A Nagyatádi-féle földosztás 30 kh-at és 52 házhelyet biztosított Miháld lakóinak, de az égető földhiányra nem hozott megoldást. A XX. század első felében a lakosság száma 1433 fő volt, ebből 1400 katolikus. A foglalkozás szerinti megoszlás: 1054 földműves, 210 iparos, 17 kereskedő, 12 szellemi foglalkozású és 140 napszámos. Az ivóvizet 11 kétvödrös közkút biztosította a falu lakóinak.
A katolikus iskolában két tanerő oktatott. A hat osztályban 170 körül volt a létszám. A faluban 30 analfabétát tartottak számon (1910-ben 120-t ). 1945 előtt is csak két tanterem állt a 153 tanuló rendelkezésére, akik három tanulócsoportot alkottak. Működött posta is a helységben.
A katolikus templom a háborús emlékművel
1926-ban Miháld körjegyzői székhely lett. Hozzátartozott Csermező, Cserpuszta, Sá-

rosdpatak, Mezőhegy, Örömhegy, Gradiska.
A két világháború között élénk volt az egyleti élet. Tevékenykedett a faluban Testnevelési Bizottság, Levente Egyesület (Náray Sándor körjegyző volt az elnöke), a Polgári Lövész Egyletet Slavanics Sándor kántortanító irányította. A második világháború kitörésének évében működött a KALOT, a KIE és a KALÁSZ. A katolikus ifjúságot fogta össze. 1943-44-ben volt téli gazdasági iskola is.
1939-ben volt már szövetkezeti tejcsarnok is. Jelentős volt a belterjes szarvasmarhatartás is. Rendszeresek voltak a szakmai tanfolyamok a faluban, mint az Ezüstkalászos Gazdatanfolyam, amely igen nagy népszerűségnek örvendett.
Szociológiai jellemzők
A település közlekedési viszonyai viszont nagyon elmaradottak voltak. A község népessége 1965 után stagnált, míg 1975-től 1980-ig emelkedő tendenciát mutatott. A Nagykanizsára való beköltözés miatt csökkenés indult meg. Főleg a fiatalok költöztek el. így a faluban elöregedés jelei mutatkoznak. A munkahelyek megszűnése, érzékenyen érintette a munkaképes korú lakosságot. 1997-ben a munkanélküliek száma eléri a 100 főt. A bejárási lehetőségek is romlottak, a bejárási költségeket a munkahelyek többsége már nem fizeti meg.
1948-ban államosították a felekezeti iskolát, 1954-re elkészült az oktatási intézmény II. számú épülete, 1958-59-ben 5 tanteremben 168 tanuló volt. 1966-67-re hat tanteremben és két kultúrotthoni szükségteremben 10 pedagógussal folyt az oktatás. 1967-re az iskola III. számú épülete készült el szolgálati lakással. A következő évtől kezdve Patról is idejártak a gyerekek, 224-en tanultak hét tanulócsoportban. Ez évtől megvalósította a község a napközi otthonos oktatást. Jelenleg nyolctantermes iskola működik, melynek épülete 1975-ben készült el. 1974-től óvoda is van a településen. 50 gyermek elhelyezésére alkalmas, konyhája az iskola napközis gyermekeinek étkeztetését is biztosítja. A dolgozók iskoláját két alkalommal indította a község sikerrel. 1957-1960 között épült meg az új művelődési ház sok társadalmi munkával. 150 főt befogadó nagyterme lehetőséget ad

MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119.



Falurészlet
közösségi rendezvényeknek. 1985-ben felújították, funkciója általános művelődési központra változott. Itt 1994-ig mozi is mű-
1946-tól jelentek meg a könyvtár csírái. Jelenleg 10000 kötet elégíti ki az olvasási igényeket. A templom műemlék, felújítása most van folyamatban.
A körorvosi szolgálat átalakult háziorvosi szolgálattá. A rendelés az orvosi szolgálati lakással egybeépített rendelőben történik, melynek felújítása és bővítése 1993-ban történt meg. Ugyanebben az évben épült egy gyógyszertár és egy gyermektanácsadó is.
1947-ben alakult a miháldi sportegyesület. Szakosztályai voltak a következők: asztalitenisz, atlétika, labdarúgás, röplabda, sakk, tömegsport. Miháld község labdarúgó csapata a kiemelt járási bajnokságban szerepel. Téli időszakban teremtornában vesznek részt, asztalitenisz és sakkversenyeket szerveznek. Sikeres a tömegsportmozgalom.
A település szilárd burkolatú úthálózatának kiépítése 1968-ban fejeződött be. A tömegközlekedést autóbuszjáratok biztosítják, valamint a jelentős számú személygépkocsi is hozzájárul az elszigeteltség megszüntetéséhez.
A falu 1960-ban kapott villanyt. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma 98%-os arányú (350 a lakások száma, ebből 10 önkormányzati épület). 1997-ben a községben vezetékes gázszolgáltatás indult meg. Postahivatala van a településnek. A crossbar rendszerbe 1994-ben kapcsolták be Miháldot, a lakások 40%-a telefonnal ellátott. A helyi kábeltelevízióba bekapcsoltak száma 45%. A településen megoldott a szervezett kommunális és folyékony hulladék gyűjtése, elszállítása.
1945-ben itt is végrehajtották a földosztást. A papnevelde 582 kh földjéből 165 család kapott átlag 3,5 kh-at. Az első termelőszövetkezetet 1949-ben hozták létre Új Út néven. 13 fő 105 holdon gazdálkodott. A termelőszövetkezet a rendszerváltáskor felbomlott. Az ott dolgozók többsége jelenleg is munkanélküli.
1969 környékén a földműves szövetkezet szeszfőzdét üzemeltetett. Jelenleg nagyszámú vállalkozó működik a községben A vendéglátást egy-egy fagyizó, kocsma és presszó elégíti ki. A községben három élelmiszerbolt működik, melyből kettő vállalkozásban és egy pedig szerződéses. A település foglalkoztatói a polgármesteri hivatal,

a Balatoni Halgazdaság és az Általános Művelődési Központ.
A község műemléke a katolikus templom, különösen barokk szószéke érdemel említést. A község lakói megemlékeztek az I. és II. világháborús hőseikről emlékművel.
A turizmust a Horgásztó, a vadászat, a szőlőhegy segíti. Egy személy foglalkozik szobakiadással. A falunapot pünkösdkor tartják, míg a búcsú szeptemberben van.
A településfejlesztési tervben az önkormányzat épületeinek felújítása szerepel.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI:
Takács János polgármester
A képviselő-testület tagjai: Csik Imre, Csik László, Kömczöl Csaba, Lukács Imre, Maricsné Zámbó Margit, Szarka Sándor, Véghelyi János
Az önkormányzat mellett működő bizottságok: Pénzügyi Bizottság, Szociális Bizottság
PÉNZÜGYI ADATOK:
Éves költségvetés: 56 millió Ft
Állami hozzájárulás, támog.: 28 millió Ft
Helyi és átengedett bevételek 1 millió Ft
Egyéb helyi bevételek: 5 millió Ft
Önk. vagyon összértéke: 16 millió Ft
Ebből ingatlanvagyon: 9 millió Ft

TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK:
Lakások száma: 350
Ebből önkormányzati: 1
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 98%
Telefonnal ellátott lakások aránya: 40%
Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 45%
Burkolt (portalanított) utak: 100%
INTÉZMÉNYEK:
1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya
RENDEZVÉNYEK:
Falunap - pünkösdkor, Búcsú - szeptember
KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR:
Általános Művelődési Központ és Napközi Otthonos Óvoda
Fő út 6.
Tel: (93) 367-251
Általános Iskola
Fő út 6.
Tel: (93)367-010
Körzeti Orvosi Rendelő
AdyE. u. 1.
Tel: (93) 367-002
Postahivatal
Fő Út 73.
Tel: (93) 367-000
Rendőrségi Körzeti Megbízott
Dózsa Gy. u. 1/a
Tel: (93) 367-014

MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119.