Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése dr. Márkus Ferenc nyugalmazott középiskolai tanárnak kiemelkedő pedagógiai munkásságáért, a közművelődésben végzett példás tevékenységéért a „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető címet adományozta, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával, nettó 200 000 forint pénzjutalommal és arany pecsétgyűrűvel ismerte el Nagykanizsáért folytatott kiemelkedő munkásságát.
Dr. Márkus Ferenc 1931. február 1-jén született Székesfehérváron. Iskolai tanulmányait Veszprémben kezdte, majd a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1950-ben. Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett 1955-ben, a 60-as években latin szakos tanári diplomát is kapott.
Tanári pályafutását Nagykanizsán kezdte az akkori Irányi Dániel Gimnáziumban, azóta Nagykanizsán él, nős, egy gyermeke van. 1993-ban a Batthyány Lajos Gimnáziumból vonult nyugdíjba.
Tanári pályájának kezdetén mellékhivatásban volt kollégiumi nevelő, óraadó tanár, 1964-ben az akkor induló Dr. Mező Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettesévé nevezték ki. Ezt a beosztást 1969-ig töltötte be. 1969-ben visszahelyezték az akkor már Landler Jenő Gimnáziumba, ahol 1977 őszéig igazgatóhelyettesként dolgozott.
1977-től 1981-ig a Zrínyi Miklós Fiúkollégium nevelője volt, mert így adódott lehetősége az alkotásra, ugyanis ekkor doktorált magyar nyelvből, miközben a Magyar Nyelvtani Társaság és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagjaként aktívan dolgozott a magyar tudományos közéletben.
1981-től 1993-ig ismét a Batthyány Lajos Gimnáziumban dolgozott tanárként.
A négy évtized alatt tanított általános iskolában, gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban, sőt főiskolán is, a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett nappali tagozatán.
Pécsett, az anyaintézetben pedig levelező hallgatóknak a százait vizsgáztatta hosszú éveken keresztül.
Iskolájában a magyar nyelv és irodalom, valamint latin nyelv mellett tanított francia nyelvet, művészettörténetet, lélektant és logikát. Utolsó aktív tíz évében magyar nyelv és irodalom iskolai szakmai munkaközösségének vezetője. Alig akadt év pályáján, hogy ne látott volna el osztályfőnöki teendőket – kiválóan. Pedagógusi tevékenységéért kétszer részesítették elismerésben, 1969-ben ”Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója”, 1985-ben pedig „Kiváló Pedagógus” kitüntetést kapott, nyugdíjazáskor megkapta a „Pedagógus Szolgálati Emlékérmet”.
Nevelői munkája mellett aktívan részt vett a „TIT” városi szervezetében, rengeteg nyelvészeti, irodalmi tárgyú előadást tartott a városban és a városon kívül, az utóbbi években a határon túl is.
Gyakran megjelentek írásai, elsősorban szakmai, módszertani folyóiratokban.
Dr. Márkus Ferenc tanár úr az eltelt évtizedek nagykanizsai nagy tanáregyéniségeinek egyik legjelentősebb alakja.

Bence Lajos költő-publicistának a Muravidék és Zala Megye magyarsága egymásra találásának érdekében végzett áldozatos munkájáért a „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakettet adományozta a közgyűlés, és a cím adományozását megörökítő oklevéllel ismerte el Nagykanizsáért folytatott kiemelkedő munkásságát.

Bence Lajos költő tanulmányíró, publicista, pedagógus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a fémipari szaktechnikumot 1975-ben Lendván végezte, a magyartanári oklevelet 1981-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. 1994-ben Budapesten bölcsészdoktori fokozatot nyert irodalomtudományból. 1981-1990 között középiskolai tanár Lendván, 1991-1997 között a Maribori Egyetem Magyar Tanszékén tanársegéd, docens. 1997 óta a Népújság főszerkesztője, s a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet igazgatója. Számos verseskötete, monográfiája és tanulmánya jelent meg itthon és külföldön. Doktori disszertációjának címe: Írott szóval a megmaradásért: szlovéniai magyarság szellemi fejlődésének 70 éve. Alsólendva, 1993.

Varga Ladislavnak, a Csáktornyai Művelődési Ház igazgatójának Nagykanizsa város nemzetközi hírnevének öregbítéséért a „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakettet adományozta a közgyűlés, és a cím adományozását megörökítő oklevéllel ismerte el Nagykanizsáért folytatott kiemelkedő munkásságát.

Ladislav Varga, azaz Varga László munkássága alatt sokat tett Nagykanizsa város nemzetközi hírnevének öregbítéséért. Egyik motorja a horvát-magyar kulturális és művészeti együttműködéseknek, ezen belül Csáktornya és Nagykanizsa városok együttműködésének. A Csáktornyai Művelődéi Ház igazgatójaként napi kapcsolatban áll több nagykanizsai intézménnyel, civil szervezettel. Szervezője, résztvevője a Nagykanizsai Újévi Gáláknak. A zenei fesztiváloknak, rendezvényeknek visszatérő vendége a Big Band Cakovec. Varga László fontos szereplője a Horvát- Magyar közös projektek szervezésének, konzorciumi partnerségek kialakításának.

Dezső Ferenc nyugalmazott iskolaigazgatónak a közoktatásban végzett több évtizedes kiváló munkájáért és kulturális tevékenységéért „Nagykanizsa Megyei Jogú Városért” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával és 150000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiváló szakmai munkásságát.

Dezső Ferenc Zalaszentivánon töltötte gyermekkorát- Az Állami Tanító- és Tanítónőképzőben végzett 1954-ben. A Zalai Hírlap 1958 és 1962 között jelentette meg verseit. A tanítóképző elvégzése után Pölöskefő, Galambok, Kacorlak, Kisfakos voltak tanító álláshelyei. 1962-ben a surdi általános iskola élére nevezték ki igazgatónak. Emlékezetes 17 évet töltött a településen. Ott születtek gyermekei és ezen évek alatt szerzett tanári oklevelet. Behatóan foglalkozott a közösség életével, feldolgozta Surd földrajzát, az exóta kert történetét, továbbá a két világháború közötti paraszti gondolkodás történetét.
1979-ben a nagykanizsai városi tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi felügyelője lett, majd 1980-84-ig a Városi Tanács VB. Sportfelügyelőség vezetője. 1984-1996-ig a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolát igazgatta. Igazi embert próbáló feladat volt, kiváló tantestülettel végzett, eredményeket is felmutató munka. Pék Pálnak köszönhetően 1990-től kezdett újra verselni, a Kanizsa Dél- Zalai Hetilap közölte rendszeresen prózai írásait és verseit. 2000-től Büki Pálnéval közösen a XX. század tanúi címmel cikksorozatot indítottak Lukács Ibolya, a lap főszerkesztőjének bíztatására, az elkészített interjú később könyv alakban is megjelentek.

Pék Pál nyugalmazott középiskolai tanárnak kiemelkedő költői, szerkesztői, újságírói és tanári munkásságáért „Nagykanizsa Megyei Jogú Városért” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával és 150000 Ft pénzjutalommal ismeri el kiváló szakmai munkásságát.

Pék Pál költő Nagykanizsán született, szülei tisztviselők voltak. Az általános iskolát és a középiskola első három osztályát Nagykanizsán végzi. Az 1956-os forradalmi diákszövetségi tisztsége miatt magánúton érettségizik (1958). Pécsett szerez magyar- történelem szakos tanári diplomát (1965), majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen másoddiplomázik (1984). Kezdetben a DKG szerszámkészítő lakatosa (1960) majd képesítés nélküli nevelő Zalakomárban és Murakeresztúron. 1967-től általános iskolák, 1982-től a Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanára. Alapító szerkesztője a Kanizsa hetilapnak, 1995-2000 között a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője, 2004-től a versrovat vezetője, ill. 200-től a Magyar Napló című irodalmi folyóirat regionális vezetője. 1959-től verseket, novellákat, kritikákat ír. Verseit lengyel, szlovén, angol német és olasz nyelvre fordították. Első publikációi a Zalai Hírlapban, a Kortársban és Jelenkorban jelennek meg (1963). Írásait több antológia is közli. Önálló verseskötetei: Rapszódia a reményről (1976), Nyár füstje (1984), Holtág (1990), Az idő metszetei (1994), Havak tánca (1997), A Bárány kiűzése (1999), Wlad (Erdő) ( német nyelven, 1999), Arccal a Semminek (2001), Szodoma (2204). A Magyar írószövetség tagja, az SZDSZ alapító tagja. Kiváló Úttörővezető (1976), kiváló Munkáért (1986), Zala Megye Alkotói Díja (19997), Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt (1999).

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Ozorai György ifjúságvédelmi felelősnek a kisebbségekért végzett áldozatos tevékenységéért „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért” kitüntető címet adományozta, valamint az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint 100000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiemelkedő tevékenységét.

Ozorai György kiskereskedő családból származik. Általános iskolai tanulmányait Nagykanizsán, középfokú tanulmányait Zalaegerszegen végezte. 1969. Augusztus 1-jétől gépésztechnikusi végzettségével a nagykanizsai Finommechanikai Vállalatnál helyezkedett el, ahol üzemtechnikusként dolgozott 1973. Augusztus 14-ig. Már a következő napon a jelenlegi munkahelyén, a nagykanizsai Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola jogelődjénél helyezkedett el. Azóta az intézmény dolgozója. Folyamatos továbbtanulásai során 1973-ban megszerezte a géplakatosi szakmát, 1976-ban a győri Közlekedési- és Távközlési Műszaki Főiskolán műszaki oktató oklevelet szerzett, 1981-ben betanító ívhegesztő és betanító lánghegesztő vizsgát tesz, 1999-ben gyermek- és ifjúságvédelem tanfolyamot, majd drogprevenciós tanfolyamot végzett, 2000ben a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskolán szociálpedagógus és családpedagógus főiskolai oklevelet szerzett, 2001-ben iskolai egészségnevelés tanfolyamot végzett, 2002-ben családsegítő továbbképzésen vett részt.
1998/1999-es tanévtől ifjúságvédelmi felelősként dolgozott illetve dolgozik a Zsigmondy-Széchenyi SZKI-ban.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Berke László rendőr alezredesnek Nagykanizsa közlekedésbiztonságáért végzett kiemelkedő munkájáért „Nagykanizsa Biztonságáért” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, valamint az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó 100000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiemelkedő tevékenységét.

A Bolyai János Általános Iskolának több évtizedes magas színvonalú, következetes nevelő-oktató munkájáért „Nagykanizsa Oktatásáért” kitüntető címet adományozta, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával és 100 000 Ft támogatással ismerte el az intézmény kiváló szakmai munkásságát.

A város központjában található intézmény Nagykanizsa egyik legnagyobb és legrégebb óta működő általános iskolája.
1952-től a 362 fős tanulólétszámtól és 10 tanulócsoporttól az iskola 553 fős tanulólétszámmal működő intézménnyé nőtte ki magát.
A közel 50 főből álló tantestület nagy része több évtizedes tapasztalattal rendelkező pedagógus, akik igazi példaképei lehetnek diáknak, ifjú nevelőnek egyaránt.
2007-ben joggal ünnepelhették a nevelők, a tanulók és a szülők az 55 év alatt elért eredményeket.
Az iskola hírneve városszerte elismert, ezt bizonyítják a beiratkozási adatok is. A lelkiismeretes, tartalmas munkának és a pedagógusok személyének köszönhetően az iskolának igazán nagy vonzereje van. Az iskola nevelőtestülete igyekszik minden esetben a szülők, tanulók igényeihez, elvárásaihoz igazodni. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a városban elsők között kezdtek alsó tagozaton is idegen nyelvet, valamint számítástechnikát oktatni. A városban egyedülálló volt iskolai szinten szervezett úszásoktatás, amelynek köszönhetően nagyon sok tehetséges úszó nevelődött az iskolában. A nevelők kiemelt hangsúlyt fektetnek a gyerekek művészeti nevelésére, új képzési formák alkalmazására. Nem feledkeznek meg a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókról sem. Az iskolában felzárkóztató foglalkozásokat tartanak, mely segítségével esélyt teremtenek – a különben lemaradó – a tanulóknak társaikkal együtt való haladásához. A kevésbé látványos, de eredményes felzárkóztató munka mellett az iskola tanulói kimagasló eredményeket érnek el megyei és országos tanulmányi versenyeken. Ezek az eredmények a pedagógusok rendszeres, kitartó, következetes és magas szintű oktató-nevelő munkájának gyümölcsei.
Az iskola számos alkalommal biztosít lehetőséget, segítséget megyei tanulmányi versenyek lebonyolításához, pedagógusai minden évben az iskola névadójának tiszteletére matematikaversenyt rendeznek a város és városkörnyék 3-8. osztályos tanulóinak. Folyamatosan szerveznek színházi, könyvtári, múzeumi látogatásokat, sőt hétvégeken fővárosi színház-operalátogatásokat is. Sok kisgyerek csak így lehet részese ezeknek a nagyszerű élményeknek. A szülők és nevelők kapcsolata nagyon jó, ezt bizonyítják a közösen megszervezett rendezvények, a közös kirándulások is.
Az eredményes működés/együttműködés feltétele, hogy mindenről megkérdezik a szülők véleményét, s a kérések mindig meghallgatásra találnak. Nyertes pályázatok segítségével igyekeznek a pedagógusok színvonalas szakköröket működtetni.
Az iskola, mint TIOK intézmény a megye egyetlen általános iskolájaként vehetett részt a HEFOP 3.1.2-es tananyagfejlesztő programban.
A nevelői kollektíva nagy hangsúlyt fektet a tanulók tanórán kívüli tevékenységének színessé tételére. Az iskola aktív részese a város által rendezett kulturális eseményeknek, de az általa tartott kulturális rendezvények is városszerte elismerést aratnak. Az 50 éves fennállás alkalmából kiadott jubileumi évkönyv is hozzájárult a város kultúrtörténeti értékeinek gyarapításához.

Tálosi Péterné zenetanárnőnek az ifjúság zenei nevelésében végzett több évtizedes kiemelkedő munkáságáért a „Nagykanizsa Oktatásáért” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, valamint az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó 100 000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiemelkedő tevékenységét.

Tálosi Péterné 1967 óta, 40 éve zenetanár. Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző pécsi tagozatán zongora-szolfézs tárgyakból szerezte. 1969-től az Állami Zeneiskola a későbbi Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola tanára. 1987-től 1993-ig igazgatóhelyettese. Több tehetséges növendéket indított el zenei pályára. 2005. 06. 24-én szakirányú oklevelet szerzett zenei munkaképesség-gondozás szakból az ELTE-n.
2000 óta speciális zeneoktatást végez a Rózsa úti Általános Iskolában. Tevékenysége a hátrányos helyzetű és fogyatékos gyerekek személyiségfejlesztésével foglalkozik a zene segítségével. A zenei munkaképesség-gondozás tevékenységével sokat segít a szaktanárok munkájában, a problémás gyerekek mozgás és pszichés problémáinak megoldásában.
2007-ben vonult nyugdíjba.

Rajnai Miklós humán szervezőnek Nagykanizsa művelődésének fejlesztéséért „Nagykanizsa Kultúrájáért” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával és 100 000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiváló szakmai munkásságát.

Rajnai Miklós munkásságának elismeréseként már részesült Kulturális nívódíjban, Bánffy Miklós díjban, megkapta a Zala Megyei Történelmi Emlékbizottság emlékérmét, a Ady Endre Irodalmi Társaság Ady Endre emlékplakettjét, számos könyv, kiadvány, kiállítás fűződik a nevéhez.
Továbbá a több éve rendkívüli népszerűségének örvendező felvilágosító, továbbképző jellegű „Magyar Műveltség Kincstára” címmel általa szervezett magas színvonalú művelődéstörténeti szabadegyetem vált közismerté és Nagykanizsán túlról is vonzó.
Külön említést és kiemelést érdemel a Trianon emlékmű szellemi gondozása, feltárása és felállításában végzett tevékenysége.

Szemenyei-Nagy Tibor szobrászművésznek színvonalas alkotóművészeti munkásságáért „Nagykanizsa Kultúrájáért” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó 100 000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiemelkedő szakmai tevékenységét.

Szemenyey- Nagy Tibor 1953. január 31-én született Pápateszéren. 1974-ben politikai okok miatt emigrál, nyugat- Európában, Dél-Amerikában és a Karib- szigeteken él 1990-ig. A rendszerváltozás után hazatelepül. Műveivel egyéni és csoportos kiállításokon vesz részt többek közt Franciaországban, Svédországban, Izraelben, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, USA-ban, valamint hazánkban Budapesten, Székesfehérváron és Nagykanizsán.
Alkotásai számos köz- és magángyűjteményben fellelhetők. Szemenyey- Nagy Tibor a nagykanizsai Nagy- Magyarország- Emlékmű helyreállításának művészeti vezetője.

Draskovics Szilárd ügyvezető igazgatónak a nagykanizsai ökölvívó sport fejlesztéséért és sportmenedzseri tevékenységéért „Nagykanizsa Sportjáért” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, valamint az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó 100 000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiemelkedő tevékenységét.

Draskovics Szilárd 1994-ben megalapította a Kanizsa Boksz Klubot és ezzel haló poraiból támasztotta fel városunkban a közel egy évszázados hagyományokkal rendelkező ökölvívást. Azóta a „KBK” több országos serdülő ifjúsági és junior bajnokot nevelt. A 2001. Évi országos ifjúsági bajnokságon a kanizsai boxolók egy ezüst- és két bronzérmet szereztek. Kiemelkedő sportmenedzseri tevékenysége országosan elismert. Elnökségi tagja a Magyar Ökölvívó szövetségnek (MÖSZ).
Fáradhatatlanul szervezi az országos csapatbajnokságot. Meghonosította városunkban a női ökölvívást, mely 2004-től olimpiai szám. Anyagi támogatásával biztosította a városi boksz működőképességét. A sportot szertő nagykanizsaiak számára sportmenedzseri tevékenysége közismert és példamutató.

Pátkai József nyugdíjas pedagógusnak a diák- és versenysportban végzett több évtizedes kimagasló munkájáért „Nagykanizsa Sportjáért” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, valamint az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó 100 000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiemelkedő tevékenységét.
Pátkai József 1944-ben született, pedagógus. Pécsett szerzett biológia-földrajz-mezőgazdasági ismeretek szakos tanári oklevelet. 1967-ben Zalakomáron kezdett tanítani. Köztisztviselői munka után 1987-től nyugdíjba vonulásáig a Zemplén Győző Általános Iskola tanára, majd igazgatója volt. Munkásságának jelentős részét a diáksportban töltötte. 1986 óta a városi-városkörnyéki Diáksport Bizottság titkára, a Zala Megyei Diáksport Szövetség elnökségi tagja. Tevékenységét nyugdíjasként is folytatja, esetenként társadalmi munkában is. Időközben volt a Városi Kézilabda Szövetség elnöke, az Olajbányász női kézilabda szakosztályának vezetője, illetve a sportegyesület elnökségi tagja.
Munkáját a Testnevelés és Diáksport Fejlesztéséért Díjjal és a Diáksportért Emlékplakettel ismerték el.

Dr. Harsányi Tamásné nyugdíjas gyermekgyógyásznak az egészségügyben végzett több évtizedes kiváló munkája elismeréséül „Szekeres Jóózsef Díj” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával és 100 000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiváló szakmai munkásságát.

1962-ben végezett  a Pécsi Orvostudományi Egyetem  általános orvosi karán.
1962 november 1-jével Nagykanizsa város kórházának gyermek osztályán kezdte pályafutását.
1966-ban csecsemő és gyermekgyógyászat szakvizsgát tett. 1970-től gyermek kardiológiai gondozás indult a városban, melyet 2000-ig ellátott a város és vonzáskörzetének megelégedésére. 1975-től gyermekszakrendelésen folytatta munkáját, mely a kardiológiai gondozás mellett a csecsemő gondozást, a területi gyermekellátást is magába foglalta. Rigyáci gyermekotthonban is helyettesített két évet.
1996-ban nyugdíjas lett, de munkáját továbbfolytatta a szakrendelésen 2000-ig. 2000-2005 között az alapellátásban tevékenykedett.  Részt vett az ügyeleti ellátásban, helyettesként háziorvosi ellátásban.
Munkában eltöltött negyvenkét év alatt mind a kis páciensek mind a kollégái  egyformán számíthattak szakmai tudására, empátiájára, kollegalitására. Több évtizedet meghaladó munkája alatt töretlen lelkesedéssel dolgozott azért, hogy az egészségügy szakmai színvonala és elismerése emelkedjen az érintett lakosság maximális kiszolgálásával.

Karasuné Lőczi Judit nyugalmazott intézményvezetőnek az egészségügyi és szociális területen végzett több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért „Szekeres József Díj” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával és 100 000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiváló szakmai munkásságát.
1989 óta a Magyarszerdahelyi Szociális Otthon vezetőjeként végezte az otthon lakóinak a családtagjaikkal való kapcsolattartást, hogy ezáltal is megkönnyítse az otthonban eltöltött időnek az elviselhettőbbé válását. 1994 - 2005 a Nagykanizsa- Lazsnak Szociális Otthon vezetője volt, ahol szintén az otthonban lakók életének jobb minőségén való eltöltésén fáradozott. Ezenkívül szervezte az otthon lakóinak bel- és külföldi kirándulásait, sok utat szervezett Spanyolországba, amelyet a lakók kulturális és világlátásának bővítése érdekében fejtett ki társadalmi munkában. A város életében is társadalmi munkában tevékenykedett, az idősek kulturális igényeinek kielégítése érdekében.
Dolgozott a Nagykanizsa Város Idősügyi Tanácsában, ahol az idős emberek problémáinak, panaszainak orvoslásával foglalkozott. Fogadónapokon gyűjtötte össze a hozzá kéréssel forduló idős emberek panaszait, és a megfelelő helyre, ügyintézésre továbbította.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Benedek Miklós címzetes igazgatónak Nagykanizsa városában az épített és természeti környezet védelméért, fejlesztéséért és hosszabb ideje kifejtett oktató tevékenységéért „Nagykanizsa Környezetkultúrájáért” kitüntető címet adományozza, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával és 100 000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiváló szakmai munkásságát.
 Szakmai tevékenysége:
Tanítás biológia, földrajz, természetismeret, ember és környezete tantárgyakból
Tantárgyi, közoktatási és kisebbségi szaktanácsadás, szakértés
Pályázatírás, környezet- és természetvédelem, oktatás, nevelés, foglalkoztatás témakörökben
Tréningvezetés önismeret- konfliktuskezelés, hálózatépítés tárgykörökben
Tanár továbbképzés környezetei nevelés, környezetvédelem témakörökben
Előadások földrajz, szakmai módszertan és egyéb témákban
Táborok, túrák, tanulmányutak szervezése és vezetése bel- és külföldön

Szakmai közéleti tevékenység:
Kaán Károly Környezetvédelmi Egyesület elnök
Magyar Földrajzi Társaság Zala Megyei Osztály titkár
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület választmányi tag
Természet- és Köznevelés, Természetismeret tanítása, Zalai Tanügy
Publikációk a Köznevelés, Természetismeret tanítása, Zalai tanügy, Körlánc Híradó, Kanizsa Újság folyóiratokban és különböző kiadványokban

Munkahelyek:
2006 szeptember 1-jétől Zrínyi Miklós Általános Iskola tanár, címzetes igazgató
2004 címzetes igazgató, Tagintézményvezető Zrínyi Miklós- Vécsey Zsigmond Általános Iskola
2002 egyéni vállalkozó
1990-2004 Igazgató Vécsey Zsigmond, Petőfi Sándor Általános Iskola
1980-1990 tanár Petőfi Sándor Általános Iskola

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a „Paizs Ferenc Díj” kitüntető cím adományozására vonatkozó javaslattal nem értett egyet, így ez a díj nem került az idei évben átadásra.

( A kitüntetettek rövid életrajzát, elismerésük indoklását a kitüntető címek adományozásáról készült előterjesztésből idéztük- a szerk.)